A hazai adatbányászati piac mérete – Felmérés

Háromféleképpen számoltam ki, hogy mennyi lehet az annyi. Nagyon zavart, hogy a három számeredmény jelentősen eltért egymástól: tipikusan 1-2 mérnöki nagyságrend volt közöttük, ami itt annyit tesz, hogy az egyik módszerrel x, a második módszerrel 2x, míg a harmadikkal 4x jött ki. Azóta egy piacfelméréssel foglalkozó tekintélyes szakemberrel is egyeztettem az ügyben, aki megnyugtatott, hogy bár az iskolapadban 25%-os eltéréseket tekintenek elfogadhatónak, a hazai piac méretéből és a fekete gazdaság jelentős szerepéből következően ekkora tévedésbeli arány bőven elfogadható.

Ebben megnyugodva úgy döntöttem, hogy a számításaimat megosztom a blog közönségével is. Előtte azonban még rákérdeznék, hogy ti hogyan gondolkodtok a számokról. Két becslési módszeremnél a tömegek bölcsességére támaszkodnék a pontosabb eredmény érdekében, még akkor is, ha jóval egyszerűbb modellek mentén tudunk így csak közös véleményt alkotni.

Első megközelítés – BI és adatbányászati cégek forgalma alapján

Itt megbecsültem körülbelül mennyi a hazai, általam ismert BI cégek éves forgalma (erről néhány adat elérhető a neten), majd arra adtam becslést, hogy körübelül mennyi céget nem ismerek. Végül egy arányt mondtam arra vonatkozóan, hogy ezen cégek portfóliójából mennyi lehet adatbányászati tevékenység. A szoftvereladással itt nem számoltam, tipikusan a legtöbb licenszdíj úgysem a hazai szakmában csapódik le, legfeljebb a jutalék. Ezeket ti se nagyon vegyétek be a gondolkodásba.

Szóval ennek kapcsán három kérdést szegeznék nektek (a válaszokat bekérő form linkje lentebb):

1. Szerinted hány millió Forint az általad ismert hazai BI és adatbányászati cégek összforgalma, ha a külföldre továbbküldött licenszdíjakat nem nézzük?
2. Szerinted a piac mekkora részére van rálátásod, az általad ismert cégek a teljes hazai BI bevétel mekkora százalékát takarják le?
3. A teljes BI bevétel hány százaléka lehet adatbányászati jellegű munka?
4. Mennyire érzed magadat megbízhatónak, informáltnak a témában?

Második megközelítés – Szakemberek száma alapján becsült összeg

Arató Bence gondozásában többször megjelent már egy BI évkönyv, amiben érdekes összefüggést véltem felfedezni annak idején. Ha a forgalmukról nyilatkozó cégeknél az árbevételt leosztottuk az alkalmazottak számával, akkor körülbelül éves szinten egy főre 10mFt és 20mFt közötti értéket kaptunk. Ezek nem mérlegadatok és nem munkaügyi adatok voltak, szóval nagyjából hihetőknek lehetett tekinteni őket.

Ennek alapján a becslés módszere az, hogy megbecslem az adatbányászattal foglalkozó szakemberek számát, majd felszorzom az ő létszámukat (kicsit önkényesen) 16mFt-tal. Ennek kapcsán a kérdéseim:

1. Szerinted mennyi BI témával foglalkozó ember van hazánkban, ha a LinkedIn-en 1 727 hazai szakembert lehet találni a “Business Intelligence” keresőkifejezésre?
2. Ebből mennyi lehet adatbányászattal foglalkozó, ha a LinkedIn-en 474-en jönnek ki hazai szakembernek, ha a “Data Mining” kulcsszóval keresünk?
3. Mennyire érzed megbízhatónak magadat ebben a becslésben?

Tisztában vagyok a két számítási modell ék egyszerűségével, de akkor is érdekesnek tartom az eredményeket. Kíváncsi vagyok, ti milyen számokat tippeltek ezekre a kérdésekre. Hölgyeim és uraim! Tegyék meg tétjeiket kommentben.