A BI két jelentése
Még a nyáron akadtam rá a Figyelő üzleti hírszerzéssel foglalkozó cikkére (nem találtam meg online). A téma különlegessége, hogy a megszólaló szakértők az üzleti hírszerzéssel kapcsolatban gyakran használják a „business intelligence” kifejezést. A BI jelentése körüli kavarodást akkor is érzékeltem, mikor a nyár elején a Magyar Információbrókerek Egyesület konferenciáján olyan szakértők között ültem, akik az üzleti hírszerzés oldaláról jöttek.
Valóban, sajátosan magyar fogalom az „üzleti intelligencia”, hiszen a kifejezés második szava az angolban nem az intelligenciát jelenti. Az USA egyik legnevesebb üzleti analitikával foglalkozó képzéséről visszatérő kollégánk is azzal kezdte a tanszéken futó szemináriumsorozatát, hogy a tengerentúlon a BI nem intelligens. Én azzal magyarázom ezt a hazai szóhasználatot, hogy a modern Magyarországon a hírszerzés területe sokkal inkább a pártállami titkosszolgálatok negatív üzenetét hordozzák, mint a minket informálni próbáló hírhozók fogalmát.
A kérdés azért is fontos, mert hitem szerint hatással van egy-egy ilyen elnevezés arra, hogy mit és hogyan lehet értékesíteni a piacon. Az, hogy intelligens megoldásaink vannak, hogy az egyszerű adatszolgáltatáson túl (máshogy fogalmazva a „hírek begyűjtésén” túl) többletszolgáltatásokat adunk, hogy az adatokat okosan feldolgozzuk, előrejelzéseket, prediktív modelleket készítünk, mind-mind olyan üzenet, melyet ki kívánunk fejezni valahogy azzal a szóval, ami leírja a tevékenységünk.
Ugyanakkor nem szabad nekünk sem elmenni a konkrétan vett üzleti hírszerzés mellett. Ha már a „business intelligence” szó jelentése ennyire beégett a tudatunkba, használhatjuk „competitive intelligence” kifejezést (és a CI rövidítést). A módszert bátran használjuk, hiszen az üzleti hírszerzés jelentős része etikus, nem illegális és igencsak hasznos.
Ez utóbbi tulajdonságát néhány éve saját bőrömön kellett megtapasztalnom, mikor egy közepes hazai vállalattal kötöttünk szerződést az egyik szoftvermegoldásuk adatbányászati modulokkal való kiegészítésére. A megrendelés igazán jó szakmai kihívásokat tartalmazott, és igen hosszú távon biztosította volna a DMLab pénzügyi stabilitását. Hamar neki is veselkedtünk és néhány hónap alatt elkészítettük az első modult, de mikor kész lettünk, fizetni már nem tudtak: időközben belekeveredtek valami hazai közbeszerzési balhéba, és az egész cég csődbement. Úgy jön ide a CI kérdése, hogy a cég körüli gondokról mi semmit sem tudtunk, pedig ugyan nem a vezető újsághírek között, de az ügy fejleményei folyamatosan olvashatók voltak. Ha időben kapcsoltunk volna, talán jóval kevesebbet buktunk volna a projekten.
Ma már a hasonló esetek elkerülése érdekében néhány egyszerű webes szolgáltatással folyamatosan figyeljük az üzleti környezetünket (pl. partnereket, projekteket, számunkra fontos technológiai kulcsszavak hazai weben történő megjelenését). Azóta hasonló szituációba nem keveredtünk, de a Google Alerts alapokon működő megoldásunk rátalált annál több olyan partnereinkhez, versenytársainkhoz kapcsolódó érdekes hírre, projektre, kezdeményezésre, melyekről más módon – lévén gyakran a web eldugott zugaiban tudósítanak egy-egy hazai vállalatról – nem szereztünk volna tudomást.